A magyar kultúra napjához közeledve a Nadányi Zoltán Művelődési Ház bezártsága ellenére sem maradt tétlen. A világhálón olyan tartalmakat jelentet meg, amely valamilyen módon kapcsolódik a magyar kultúra napjához. Január 20-án a magyar kultúra napjához kapcsolódó sajtótájékoztatóra került sor. Egy berettyóújfalui költő két karácsonyi kötetéről L. Ritók Nóra grafikusművész, az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója, Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere, Csizmadia Ádám a Széchenyi István Tagiskola, valamint az Igazgyöngy AMI tanulója és a szerző tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek.
A Magyar Aranykereszttel kitüntetett író, fotográfus, énekmondó Kocsis Csabának 2020-ig 11 kötete jelent meg. 2016-ban látott napvilágot a Kiskutya a sötétben című első gyermekverseket tartalmazó kötete, amelyet Bogi lánya 10 éves kori digitális rajzai ihlettek. A sors úgy hozta, hogy a karácsonyi forgatagban két gyermekverseket tartalmazó könyve is megjelent.
A Magyar Napló kiadásában megjelent kötete, a Megrajzolom az ebédet a gyermekrajz világából merít. A könyvet Finta Éva József Attila-díjas költő szerkesztette, felelős szerkesztője Zsiga Kristóf volt, a kötetet Jánosi Zoltán gondozta. A nagyon szép kötetet a Berettyóújfalui Tankerületi Központhoz tartozó köznevelési intézmények és az Igazgyöngy AMI közös tanulóinak rajzai díszítik. A borítót Csizmadia Ádám rajzának felhasználásával Szita Barnabás és Bányai Anna készítette. A kötet L. Ritók Nóra ajánlásával jelent meg: „Így születtek a játékos kis versek, melyek tovább viszik a rajzok üzenetét az irodalom birodalmába.” A Széphalom Könyvműhely gondozásában – Kocsis Boglárka (1993) illusztrációival – megjelent Apák napja a szerző édesapjának, Dr. Kocsis Andrásnak (1919–2013) állít emléket, aki maga is természetkedvelő volt és költő. A borítótervet Kocsis Boglárka rajzának felhasználásával a Scriptor Kft. készítette, szerkesztő Lackfi Margit, felelős kiadó Mezey Katalin.
Megrajzolom az ebédet – fülszöveg
„Lehet-e gyermeki módon látni, gondolkodni és verselni? Nos, nem egy képzőművésztől hallottam már, hogy a legjobb alkotások akkor születnek, mikor alá tudjuk rendelni a „tanult én”-t az alkotásnak, és az ösztönös kifejezés vezeti a kezünket, kötöttségektől mentesen, bátran, úgy, ahogy egy gyerek rajzol, fest. Rajztanárként pedig arra törekszünk, hogy megőrizve a gyermeki viszonyulást, véleményt a világról, tanítsuk a vizuális hatáskeltés eszközeinek használatát, a jobb kifejezés érdekében. Ebben talán a gyermeki, egyéni viszonyulás megőrzése a legnagyobb kihívás. Az Igazgyöngy Alapítvány és AMI módszertana ezen alapul. Ötödik éve dolgozunk együtt a Berettyóújfalui Tankerülettel, és adjuk át az általános iskolák tanítóinak azokat a feladatokat, melyekkel mindez az iskolában is megvalósítható. Így jutott el Kocsisné Jován Ildikóhoz is, aki nagy örömmel és élvezettel vitte be azokat a tanítványai közé, persze nemcsak az iskolában, hanem otthon is foglalkozva vele. Az eredményeket látva férjét, Kocsis Csabát is megihlették a rajzok. Így születtek a játékos kis versek, melyek tovább viszik a rajzok üzenetét az irodalom birodalmába. Ezeket olvasva pedig nekem, a pedagógusnak új megközelítések, feladatok jutnak az eszembe. Így hat hát egymásra két dolog, és vezet minket tovább, hogy boldogabbá tehessük a gyerekeket, és sikeresebbé a nevelés folyamatát, a művészetek eszközeivel.”
L. Ritók Nóra
Apák napja – fülszöveg
Kocsis Csaba (Berettyóújfalu, 1959) magyar arany érdemkereszttel kitüntetett író, költő, fotográfus, énekmondó, aki a határon túli magyarság körében is jól ismert, a kárpátaljai és biharországi és erdélyi közösségekben gyakran megfordul. Gyermekverseinek új gyűjteményében a gyermekszemmel nézett világ mindennapi történéseiről, a családi eseményekről, az évszakok váltakozásáról olvashatunk. A sok költői leleménnyel és életszeretettel megírt, játékos mondókákat, magyarországi és erdélyi község és város nevekből készült tréfás verseket Kocsis Boglárka színes, humoros rajzai illusztrálják.
Egy kis ízelítő az Apák napja című kötetből
Hencidától Boncidáig
Tolnát, Baranyát bejárta
egy sokat látott ember,
hétrétgörnyedt, pápaszemes,
kinek szakálla kender.
Hencidától Boncidáig
elfolyik a sárga lé,
sáfrányos a tyúkhúsleves,
szél fúj Kolozsvár felé.
Hagymás Makó – Jeruzsálem
jaj de hosszú gyalogút:
háromezer kilométer,
nem jár arra kisvasút.
Berettyó
Felhő sír, a könnye pereg,
Szarvas baktat a Rézhegyen.
Mélyre süllyedt a patája,
Forrás fakadt a nyomába’.
Kerek tóból lett Berek-tó,
Neki lódult a Berettyó:
jobbról jön az Úsztató,
Margittán egy kis folyó.
Balról jön a Bisztra- patak,
Összehordok hetet-havat.
Nyúl ha fülét hegyezi,
Az Ér vizét elviszi.
Sinka István Városi Könyvtár 