Egy csipetnyi mese

2018. április 12-én Lénárt Attila: Csipetnyi mese c. könyvének bemutatója és a versekhez, mondókákhoz készített illusztrációk kiállításának megnyitójára került sor a gyermekkönyvtárban.

  

  

Reklámok

110 évvel ezelőtt született Wass Albert

A könyvtár felnőttkölcsönzőjében és a fiókkönyvtárban maratoni felolvasással emlékeztünk a 110 évvel ezelőtt született Wass Albertre.

A felnőttek a verseiből, levelezéseiből, regényeiből olvastak fel, a gyerekek pedig a meséiből válogattak.

                          


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 88. ünnepi könyvhét rendezvényei a könyvtárban

Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

Supka Géza, nagy műveltségű, ismert újságíró, író, történész, művelődéstörténész, polihisztor fogalmazta meg a könyvhetek célját, amelyet az idén 88. alkalommal rendeztek meg országszerte. A Sinka István Városi Könyvtár Halász Margit írónőt hívta meg Berettyóújfaluba, ahol a BSZC Arany János Gimnázium tanulóinak rendhagyó irodalomórát tartott, a Hunyadi Mátyás Tagiskola negyedikeseinek a fiókkönyvtárban mese- és mondaírást tanított, amit író-olvasó találkozó követett.

Bónácz János alpolgármester úr köszöntőjében kiemelte a város és a Berettyó Kulturális Központ intézményeinek nagy szerepét a bihari kulturális értékek közvetítésében. A kiállítások rendezése, kulturális programok szervezése, múzeumpedagógiai, könyvtárpedagógiai foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden korosztályhoz eljussanak kulturális értékeink. A Sinka István Városi Könyvtár minden évben csatlakozik az ünnepi könyvheti programokhoz, amikor író-olvasó találkozókat, irodalmi és könyvtári programokat szervez az érdeklődőknek.

Halász Margitot gyermekkora köti a sárréti vidékhez, ezek az élmények határozzák meg témaválasztását is. Az újlétai tanyavilág esti baráti beszélgetéseit a mindenre fogékony gyermek fantáziája mesékké alakította, amiket másnap kisszékre állva adott elő közönségének. Ezeket az élményeket tartja első írói megnyilatkozásainak az írónő.

Úgy érzi, írásainak az a feladata, hogy a szépirodalmon keresztül megmutassa a magyar táj szépségét, ezért regényei változatos helyszíneken játszódnak. A személyes élmények feldolgozásakor arra kell ügyelnie, hogy a szereplőkre ne lehessen ráismerni, mert rossz néven vehetik, ha esetleg negatív személyiségjegyekkel ruházza fel a történetben a valóságos személyeket.

A közvetlen hangvételű beszélgetésen kiderült, hogy egy-egy regény születését gondos előkészületek, gyűjtőmunka előzi meg, és mire végleges formát önt egy könyv, rengeteg változat előzi azt meg. Ezek közül az első változat elkészítése a legizgalmasabb, legszorongatóbb élmény, hiszen ott dolgozik benne a félelem, hogy esetleg nem tudja folytatni a történetet.

Gyakorló irodalomtanárként fontosnak tartja a fiatalok olvasóvá nevelését is, amiben a személyes ráhatás fontosságát emelte ki.

Tervei között szerepel egy ifjúsági regény megírása is, amelyről részleteket is elárult az írónő. A hortobágyi Madárkórházban játszódó történetben állatbőrbe bújtatott emberi sorsokat jelenít meg. Az írás egyfajta terápia is, hiszen a készülő regény az írónő vallomása szerint a saját betegségének feldolgozása is. Úgy gondolja, hogy az írás által az emberek közelebb juthatnak önmaguk megismeréséhez. A Zöldtea Íróműhelyben az amerikai kreatív írás tanfolyamok módszertanát felhasználva írást tanít, ahol minden résztvevő kis segítséggel meg tud írni egy történetet.

Rendszeresen publikál tárcákat, amiket mindig valamilyen konkrét hétköznapi élménye ihlet. A forgatókönyvírást is kipróbálta, amit jó személyiségfejlesztőnek tart, hiszen nagy önmérsékletre inti a szerzőt.

Halász Margittal Gyula Ferencné és Balog Otília pedagógusok beszélgettek, Turzó Boglárka pedagógus énekével, Aranyiné Csalánosi Csilla pedagógus, valamint Sain Máté gimnáziumi tanuló felolvasásával színesítette a programot.

A rendezvény megvalósítását Szépírók Társasága és a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

Szémánné Veres Gabriella

 

Az eseményhez kapcsolódik Szántó Viktória 4. osztályos tanuló (Hunyadi Mátyás Tagiskola) története, amely Halász Margit könyvtári foglalkozásán készült:

Berettyóújfaluban

Berettyóújfaluban sok-sok minden történt már, de hogy régen mik történtek itt, azt sokan nem tudják.

Kezdjük először a Berettyó-folyóval. Mélysége manapság fél métertől 4 méterig tart, de valaha
100 m mély is volt. Romániából, a Királyhágóból ered a mi folyónk.

Mehetünk tovább a Nagy Sárréten! No, ezen a réten igen sok mocsár volt. Innen kapta a nevét is, de a folyók szabályozása óta már nem olyan mocsaras. Sok állat és növény is megél itt, például: pióca, kócsag, nyúlfarkfű, mocsári kosbor és sok más különlegesség.

Van egy történetem is ezzel kapcsolatban:
A mikor egy legény át akart menni a mocsáron, úgy, hogy nem volt rajta a talpalló, majdnem elsüllyedt, de szerencséjére egy arra bóklászó pákász megmentette. De most jut eszembe, hogy élnek itt betyárok is, akiket a nép nem annyira szeret, mivel ezek igazi gazfickók. Némelyik igazán híres. Például: Rózsa Sándor, Sobri Jóska és sok más gonosztevő.

Ez az, amit röviden elmesélhettem Berettyóújfaluról. De ha akartok még meséket, keressetek meg bátran, és írok még nektek mást is.

Szántó Viktória