Sinka Istvánra emlékeztünk

A költő születésnapján, szeptember 24-én Takaró Mihály irodalomtörténész volt a vendégünk. Előadásában a magyar kultúra örök értékeinek nevezte Tormay Cecile írónőt és Sinka Istvánt, akik mindketten bihari gyökerekkel rendelkeztek. Az öt nyelven beszélő, arisztokrata családból származó írónő és a rideg pásztor családból érkezett, négy elemit végzett költő életének párhuzamait is megismerhettük. Mindkettőjük számára létkérdés volt a kultúra.

 A rendezvénynek a Nadányi Zoltán Művelődési Ház adott otthont.

 

 

 

 

Kirándulás Vésztő-Mágorra

Szeptember 23-án húsz éve annak, hogy Berettyóújfaluban a könyvtár felvette a Sinka István nevet. Ebből az alkalomból, s a költő születésének 120. évfordulója alkalmából szerveztük meg a kirándulást Vésztőre és Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre szeptember 22-én.

A program tárlatvezetéssel indult. Szémánné Veres Gabriella a Bihari Múzeum Sinka István, a „fekete bojtár”, a bihari és békési táj költője c. vándorkiállítását mutatta be, ami az olvasóteremben kapott helyet. Útközben Papp Gyula idegenvezetésében ismertük meg Vésztő és a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely történetét, nevezetességeit, melyeket fel is kerestünk. Ellátogattunk a díszkúthoz, ami Bartók Béla zeneszerzőnek, Sinka Istvánnak és Kis Bálint református lelkésznek állít emléket. Felkerestük Kő Pál szobrászművész alkotását, Sinka István egész alakot ábrázoló bronz szobrát. A Kiállítóhely és Képtár épületében Sinka István személyes tárgyain, a róla készült fotókon kívül láthattuk megjelent műveit. Az emeleti kiállítóteremben a vésztői születésű Székely Bertalan-díjas Metykó Gyula portréiban gyönyörködhettünk.

A Tájház pajtája a citera hangjától és a pásztortáncot járó énekétől volt hangos. Itt nemcsak szellemi táplálékhoz jutottunk, a házigazdák pásztortarhonyával láttak vendégül bennünket.

A Népi Írók Szoborparkjában rövid megemlékezést követően megkoszorúztuk Sinka István mellszobrát. Ékes Gyula, az Arany János Gimnázium tanulója Sinka István Bihari táj c. versét szavalta el, Gyányi Lajosné olvasóköri tag két Sinka Istvánról szóló verset – Tímár Máté Mágori ballada, Káldi János Tátikacsokor – adott elő, Vezendiné Borbély Margit pedig a Bárány születik c. elbeszélést olvasta fel. Csősz Ferenc, a vésztői művelődési központ vezetője örömét fejezte ki, hogy találkozhatott a Berettyóújfaluból érkezett megemlékező csoporttal, s örömmel számolt be arról, hogy a jövőben a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely újabb látványelemekkel bővül a közeljövőben megvalósuló fejlesztések során.

nkaA rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

Képek:

Sinka István emlékdélután

Szeptember 23-án húsz éve annak, hogy Berettyóújfaluban a könyvtár felvette a Sinka István nevet. Ebből az alkalomból, s a költő születésének 120. évfordulója alkalmából a Sinka István Városi Könyvtár 2017. szeptember 25-én a Sinka-emlékdélutánnal emlékezett meg a “fekete bojtárról”, amelyen Medvigy Endre irodalomkutató a költő életének eddig általunk nem ismert mozzanatait, információit osztotta meg velünk.

Sinka István, aki végtelenül mellőzött költő volt, keserves munka árán, későn érkezett az irodalomba. Annak ellenére, hogy négy elemit végzett, élete során széles műveltségre tett szert. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy temetésén nem hangozhat el beszéd. Veres Péter egyetlen mondattal búcsúzott el tőle: „Mi még találkozunk az emberek szívében”. Halála után emlékét szülőhelyén kívül az ország különböző pontjain: Budapesten, Gyulán, Vésztőn, Csömörön, Nagyrábén, Berettyóújfaluban lelkes közösség őrzi, ápolja. Sajnos a Kossuth-díjat 1990-ben, halála után néhány évvel kaphatta meg.

Sinka István elsősorban a balladák költője. A verseiben megjelenő népi hagyományok, az ősiség egyenrangúvá teszi Arany Jánossal. Dedikációi, melyekből rövidesen kötet jelenik meg, irodalmi igényűek. Nem volt előítéletes ember, antiszemita, ő a tapasztalatait írta le, a bérlő okozta társadalmi igazságtalansággal szállt szembe.

O. Szabó István Jászai-díjas színművész Sinka István verseinek, balladáinak, prózai írásának előadásával színesítette az előadást.

A nagyközönség ezen a napon láthatta először az évfordulók alkalmából készített, Sinka István életét, munkásságát, utóéletét bemutató állandó tablókiállításunkat, valamint a Bihari Múzeum vándorkiállítását.

nkaA rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

Képek:

A Sinka István irodalmi játék eredményei

Sinka István születésének 120., a berettyóújfalui könyvtár névfelvételének 20. évfordulója alkalmából internetes irodalmi játékot hirdettünk diákoknak és felnőtteknek.

Közel egy hónap állt a feladatlap kitöltésére, ez idő alatt összesen 37-en vállalkoztak rá. Közülük egy olvasónk ért el maximális pontszámot.

Nagyon örültünk, hogy a BSZC Arany János Gimnáziumból sokan vállalkoztak a feladatlap kitöltésére.

A helyes megfejtés megtekinthető: Sinkafeladatlap válaszok

Az alábbi eredmények születtek:

Helyezés Név Pontszám
1. Szívós Istvánné 23 pont
2. Nagy Sándorné 22,5 pont
Szító Sándorné 22,5 pont
3. Székely Noémi 22 pont
Szoboszlai Fanni 22 pont
Varga-Zsupos Evelin 22 pont
4. Kovács Irén 21,5 pont
5. Kissné Kiss Anita 21 pont
Szöllősi Vanessza 21 pont
Tóth Renáta 21 pont
6. Benke Noémi 20,5 pont
Cosma-Molnár Izabella 20,5 pont
Kerekes Bálint 20,5 pont
Kolozsvári Kiara 20,5 pont
Seprenyi Jázmin Éva 20,5 pont

 

A helyezetteknek és a további megfejtőknek is sok szeretettel gratulálunk.

Internetes irodalmi játék Sinka Istvánról

A Sinka István Városi Könyvtár a fekete bojtár születésének 120. évfordulója tiszteletére irodalmi játékot hirdet diákoknak, felnőtteknek.

A kitölthető feladatlap elérhető a következő oldalon:

Ó, szállj pipám drága füstje

A feladatlap kérdéseire a válaszok megtalálhatóak a könyvtárban lévő könyvekben és/vagy az interneten.

A válaszadáshoz kötelező megadni egy nevet és egy email címet, a leadott feladatlap a határidő lejártáig bármikor módosítható a megadott email címre elküldött linken.

Beküldési határidő: 2017. szeptember 28., péntek 18.00

Eredményhirdetés ideje és helye: 2017. október 8., Könyves Vasárnap 10.00, a könyvtár gyermekkönyvtára

Sinka – Arany – Ady emléktúra

A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Arany János Gimnáziumának tanulói és két pedagógusa, a Bihari Barangolók, valamint a Nadányi Zoltán Olvasókör tagjai a Sinka István Városi Könyvtár dolgozóival Sinka – Arany – Ady emléktúrára indultak 2016. szeptember 22-én.

A gimnázium előtti parkban levő Arany János-szobornál Lackó Györgyné könyvtárvezető ismertette a programot és a kirándulás célját, támogatóját. Szémánné Veres Gabriella bemutatta a szobor történetét, felhívta a figyelmünket a nagyszalontai szoborral való hasonlóságára és különbözőségére.

dsc_3111 dsc_3108 dsc_3113 dsc_3112

A buszon Dr. Krajczárné Sándor Mária muzeológus által összeállított ötletes kvíz segítségével áttekintést kaptunk Nagyvárad történetéről, nevezetességeiről, irodalmáról. A helyes válaszért jutalom is járt: egy szem karamella vagy cukorka.

Nagyváradon az eklektikus stílusú Ady Endre Emlékmúzeum épületében – ahol a háború előtt a „Müllerei” néven ismert cukrászda működött, s a költő is gyakran vendégeskedett – Imre Zoltán, a múzeum igazgatója érdekesen idézte fel Ady nagyváradi éveit, munkásságát, bohém éjszakai életét, Lédával való kapcsolatát.

A szerkesztőségi szoba íróasztalánál magunk előtt láttuk Adyt, ahol írja nagy botrányt kavaró cikkeit. A tárgyak, a bútorzat a régi kávéházak hangulatát idézte.

A vitrinekben bemutatott anyagot negyedévente cserélik, hisz a múzeum Adyra vonatkozó irodalmi anyaga és emlékeinek gyűjteménye igen gazdag. Most kéziratokat, rajzokat, illusztrációkat, fényképeket, különböző tárgyakat láthattunk. A sétálóutcán Kecse Gabriella, a Szacsvay Imre Általános Iskola aligazgatója, a nagyváradi Tanoda Egyesület elnöke kalauzolt bennünket számos érdekességet mesélve az épületek történetéről.

img_20160922_120642img_20160922_113503img_20160922_113425img_20160922_120853

Nagyszalontán a református templomot körülvevő hatalmas szoborparkban megkoszorúztuk Arany János és Sinka István szobrát. Előtte a „Rásüt az esthajnal” és a „Hazai tájak: bocsánat!” c. verseket olvastuk fel közösen.

img_20160922_135522 img_20160922_134500 img_20160922_134527 img_20160922_135505

Az Arany János Emlékmúzeum igazgatója, Darvasi Zoltán a törökdúlás után ide telepített hajdúk védelmi célokat szolgáló ún. „Csonkatornyában” interaktív, újszerű tárlatvezetéssel mutatta be a nagy költő életét, munkásságát illusztráló kiállítást. Ezután elsétáltunk Zilahy, Sinka szülői házához, majd az Arany János szülőháza helyén épített tájházhoz.

img_20160922_142507 img_20160922_142512 img_20160922_143130 img_20160922_152809

A kirándulás utolsó állomása Geszt volt, ahol Arany János a „Domokos napra” c. versét írta, s ahol öt hónapon át Tisza Domokos házitanítója volt. A világosi fegyverletétel után kapott itt állást, otthont, kenyeret, megbecsülést és szeretetet. Minderről a parkban álló nádfedelű kis ház is tanúskodik, ahol az Arany János Emlékház őrzi a nagy költő emlékét. Geszt a Tiszák ősi fészke, ami két miniszterelnököt is adott az országnak, Tisza Kálmánt és fiát, Tisza Istvánt.

A kastély jelenleg az Arany János Általános Iskolának ad helyet. Örömmel újságolta az intézmény vezetője, hogy az épület állami tulajdonba került, így van remény, hogy hamarosan felújítják.

img_2668 img_2671 img_2676 img_2682

Köszönjük a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatását és a könyvtár dolgozóinak alapos előkészítő és szerető munkáját, figyelmességét.

 

nkaKadáné Papp Ilona
olvasóköri tag

Sinka-emlékdélután

Sinka-emléknapSzeptember 24-én, a könyvtár névadójának születésnapján minden évben megemlékezést tartunk. Idén születésnapi ünnepséggel egészült ki a program, hiszen intézményünk 65 évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét. Ebből az alkalomból könyvtártörténeti kiállítást rendeztünk. A tablókon végig lehet kísérni a könyvtár fejlődésének, változásainak útját, a gépesítés lépéseit. Összegyűjtöttük az ünnepi könyvhét, az író – olvasó találkozók vendégeit, kik voltak a könyvtár vezetői, dolgozói. A fotókkal illusztrált tablók között helyet kapott az olvasótábor története, valamint a megvalósult projektek. A tárlókban elhelyezett dokumentumok, a kiállított tárgyak mesélnek a kezdetekről s a későbbi évek munkájáról. A rendezvények meghívói, az írók-költők által dedikált kötetek kiegészítik a tablók információit. A könyvtár gépesítésének alapjait teremtette meg 1996-ban Balogh István adománya. Róla is megemlékeztünk.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Dr. Bakó Endre irodalomtörténész, Dr. Takács Miklós egyetemi adjunktus, Dr. Tóth-Matolcsi László egyetemi docens – az egykori Kelet Népe folyóirat sajtó,- irodalmi és eszmetörténeti gyökereit vették górcső alá. A közel egyórás eszmecsere kibontotta a népi mozgalom, a népi irodalom bihari vonatkozásait is. A hagyománytudat modernizációját vagy annak hiányát taglaló megközelítések kitértek a haza vagy haladás, népi vagy urbánus ellentétpárokra is, valamint taglalták a népi mozgalom nemzeti és egyetemes vonatkozásait. Elhelyezték benne a sajátosan magyar paraszti társadalomba vetett utópisztikus bizalmat a modernizáció tekintetében. Kitértek a folyóirat hasábjain folyó korabeli vitákra is.

“A betű a szellemi kincstár kulcsa” címmel meghirdetett pályázatban könyv-, illetve könyvtári élményekről szóló írásokat vártunk. Az eredményhirdetésre ezen a napon került sor. 14 pályázat érkezett, mindannyian Gombos Ferenc Berettyóújfalu c. fotóalbumát kapták jutalmul, melyet az alkotó ajánlott fel. A délután folyamán a résztvevők megtekintették a könyvtár 65 évéről készített filmünket. A program a kiállítás megtekintésével, kötetlen beszélgetésekkel, állófogadással zárult.

Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné könyvtárvezető és a könyvtár dolgozói

nka