Kirándulás Vésztő-Mágorra

Szeptember 23-án húsz éve annak, hogy Berettyóújfaluban a könyvtár felvette a Sinka István nevet. Ebből az alkalomból, s a költő születésének 120. évfordulója alkalmából szerveztük meg a kirándulást Vésztőre és Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre szeptember 22-én.

A program tárlatvezetéssel indult. Szémánné Veres Gabriella a Bihari Múzeum Sinka István, a „fekete bojtár”, a bihari és békési táj költője c. vándorkiállítását mutatta be, ami az olvasóteremben kapott helyet. Útközben Papp Gyula idegenvezetésében ismertük meg Vésztő és a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely történetét, nevezetességeit, melyeket fel is kerestünk. Ellátogattunk a díszkúthoz, ami Bartók Béla zeneszerzőnek, Sinka Istvánnak és Kis Bálint református lelkésznek állít emléket. Felkerestük Kő Pál szobrászművész alkotását, Sinka István egész alakot ábrázoló bronz szobrát. A Kiállítóhely és Képtár épületében Sinka István személyes tárgyain, a róla készült fotókon kívül láthattuk megjelent műveit. Az emeleti kiállítóteremben a vésztői születésű Székely Bertalan-díjas Metykó Gyula portréiban gyönyörködhettünk.

A Tájház pajtája a citera hangjától és a pásztortáncot járó énekétől volt hangos. Itt nemcsak szellemi táplálékhoz jutottunk, a házigazdák pásztortarhonyával láttak vendégül bennünket.

A Népi Írók Szoborparkjában rövid megemlékezést követően megkoszorúztuk Sinka István mellszobrát. Ékes Gyula, az Arany János Gimnázium tanulója Sinka István Bihari táj c. versét szavalta el, Gyányi Lajosné olvasóköri tag két Sinka Istvánról szóló verset – Tímár Máté Mágori ballada, Káldi János Tátikacsokor – adott elő, Vezendiné Borbély Margit pedig a Bárány születik c. elbeszélést olvasta fel. Csősz Ferenc, a vésztői művelődési központ vezetője örömét fejezte ki, hogy találkozhatott a Berettyóújfaluból érkezett megemlékező csoporttal, s örömmel számolt be arról, hogy a jövőben a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely újabb látványelemekkel bővül a közeljövőben megvalósuló fejlesztések során.

nkaA rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

Képek:

Sinka István emlékdélután

Szeptember 23-án húsz éve annak, hogy Berettyóújfaluban a könyvtár felvette a Sinka István nevet. Ebből az alkalomból, s a költő születésének 120. évfordulója alkalmából a Sinka István Városi Könyvtár 2017. szeptember 25-én a Sinka-emlékdélutánnal emlékezett meg a “fekete bojtárról”, amelyen Medvigy Endre irodalomkutató a költő életének eddig általunk nem ismert mozzanatait, információit osztotta meg velünk.

Sinka István, aki végtelenül mellőzött költő volt, keserves munka árán, későn érkezett az irodalomba. Annak ellenére, hogy négy elemit végzett, élete során széles műveltségre tett szert. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy temetésén nem hangozhat el beszéd. Veres Péter egyetlen mondattal búcsúzott el tőle: „Mi még találkozunk az emberek szívében”. Halála után emlékét szülőhelyén kívül az ország különböző pontjain: Budapesten, Gyulán, Vésztőn, Csömörön, Nagyrábén, Berettyóújfaluban lelkes közösség őrzi, ápolja. Sajnos a Kossuth-díjat 1990-ben, halála után néhány évvel kaphatta meg.

Sinka István elsősorban a balladák költője. A verseiben megjelenő népi hagyományok, az ősiség egyenrangúvá teszi Arany Jánossal. Dedikációi, melyekből rövidesen kötet jelenik meg, irodalmi igényűek. Nem volt előítéletes ember, antiszemita, ő a tapasztalatait írta le, a bérlő okozta társadalmi igazságtalansággal szállt szembe.

O. Szabó István Jászai-díjas színművész Sinka István verseinek, balladáinak, prózai írásának előadásával színesítette az előadást.

A nagyközönség ezen a napon láthatta először az évfordulók alkalmából készített, Sinka István életét, munkásságát, utóéletét bemutató állandó tablókiállításunkat, valamint a Bihari Múzeum vándorkiállítását.

nkaA rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

Képek:

Harminc év napsütés

Az Országos Könyvtári Napok 2017. évi Boldogságforrások témanapján Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író látogatott el olvasóihoz a Sinka István Városi Könyvtárba október 4-én, hogy bemutassa legújabb művét, a Harminc év napsütés c. kötetet.

Lackó Györgyné könyvtárvezető bevezetője után a 16 órától kezdődő rendezvényen félszázan figyeltek a fiatal író reflexióira, melyek Gyula Ferencné kérdéseire reagáltak. A jó humorú és igen közlékeny közszereplő hamar magához ragadta a szót és vallott az alkotás mikéntjéről, a kötetek születésének körülményeiről, a szegvári boldogságos és nehéz gyerekkorról, a vidékiség és a többgenerációs együttlét esendően szarkasztikus pillanatairól. Mesélt a felsőoktatásban töltött évek kalandjairól és arról a korán jelentkező költői, írói hajlamról, ami soha nem hagyta nyugodni, és végül a fővárosi forgatagba hajszolta nem mindennapi módon veszélyeztetve saját egzisztenciáját. Felolvasott egy részletet, amiből fény derül arra, honnan ered a mű címe.

A kérdésekből és az adott válaszokból kiderült, hogy számára fontos a generációk küzdelme és viszonya, ezen belül a beleszületett terekből való kiszabadulás ábrándja, álma és/vagy valósága, valamint a sorskönyvből való kilépés, a szabadságélmény átélése, az önmegvalósítás során szerzett sebek szerzése, a karaktereiben, akiket szerepeltet, az esendő figurák csalódásai és konfliktusai. A nagyszülők, szomszédok, rokonok történetmeséi, mítoszai, sztorijai sokszor álmodozások, óhajok, s gyakran hamis legendákon, pletykán alapulnak. Igen sokszor a fanyar humor eszköztárával és a cselekmények váratlan fordulataival mosolyra fakasztó író olvasóival is együttérez, amikor a kelet-, közép-európai „kisember” botladozásait figurázza. Az életrajzi elemeket is tartalmazó írások kritikái már egy korán érett és népszerű szépírót vesznek górcső alá. A moderátor kérdései, Nagy Zsigmond tanár úr felolvasott szemelvénye és Balog Otília tanárnő bónusz kérdései is megadták a hangulatát az összejövetelnek. A kortárs író a beszélgetést követően az olvasóteremben dedikált, közben tovább ismerkedett rajongóival és olvasóival.

A Grecsó-kötetek szép számmal kölcsönözhetők a könyvtárban.

nka

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

 

Horváth Lajos

Képek:

Kerti mulatság a könyvtárban

Konrád György Kerti mulatság című regényéről, az Agenda-trilógia I. kötetéről tartott az Arany János Gimnázium tanulóinak rendhagyó irodalomórát az olvasóteremben dr. Szirák Péter egyetemi tanszékvezető docens, aki lebilincselő előadásában bemutatta a nem regényes – nem hagyományos- regény szereplője, Kobra Dávid – az író alteregója – és az író élete közötti párhuzamot. Konrád György önéletrajzi elemekkel átszőtt, saját korosztályának történetét feldolgozó műve és folytatásai, a Kőóra és a Hagyaték című kötetek megtalálhatók a könyvtárban. A rendezvény 2017. szeptember 15-én, a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

A 88. ünnepi könyvhét rendezvényei a könyvtárban

Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

Supka Géza, nagy műveltségű, ismert újságíró, író, történész, művelődéstörténész, polihisztor fogalmazta meg a könyvhetek célját, amelyet az idén 88. alkalommal rendeztek meg országszerte. A Sinka István Városi Könyvtár Halász Margit írónőt hívta meg Berettyóújfaluba, ahol a BSZC Arany János Gimnázium tanulóinak rendhagyó irodalomórát tartott, a Hunyadi Mátyás Tagiskola negyedikeseinek a fiókkönyvtárban mese- és mondaírást tanított, amit író-olvasó találkozó követett.

Bónácz János alpolgármester úr köszöntőjében kiemelte a város és a Berettyó Kulturális Központ intézményeinek nagy szerepét a bihari kulturális értékek közvetítésében. A kiállítások rendezése, kulturális programok szervezése, múzeumpedagógiai, könyvtárpedagógiai foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden korosztályhoz eljussanak kulturális értékeink. A Sinka István Városi Könyvtár minden évben csatlakozik az ünnepi könyvheti programokhoz, amikor író-olvasó találkozókat, irodalmi és könyvtári programokat szervez az érdeklődőknek.

Halász Margitot gyermekkora köti a sárréti vidékhez, ezek az élmények határozzák meg témaválasztását is. Az újlétai tanyavilág esti baráti beszélgetéseit a mindenre fogékony gyermek fantáziája mesékké alakította, amiket másnap kisszékre állva adott elő közönségének. Ezeket az élményeket tartja első írói megnyilatkozásainak az írónő.

Úgy érzi, írásainak az a feladata, hogy a szépirodalmon keresztül megmutassa a magyar táj szépségét, ezért regényei változatos helyszíneken játszódnak. A személyes élmények feldolgozásakor arra kell ügyelnie, hogy a szereplőkre ne lehessen ráismerni, mert rossz néven vehetik, ha esetleg negatív személyiségjegyekkel ruházza fel a történetben a valóságos személyeket.

A közvetlen hangvételű beszélgetésen kiderült, hogy egy-egy regény születését gondos előkészületek, gyűjtőmunka előzi meg, és mire végleges formát önt egy könyv, rengeteg változat előzi azt meg. Ezek közül az első változat elkészítése a legizgalmasabb, legszorongatóbb élmény, hiszen ott dolgozik benne a félelem, hogy esetleg nem tudja folytatni a történetet.

Gyakorló irodalomtanárként fontosnak tartja a fiatalok olvasóvá nevelését is, amiben a személyes ráhatás fontosságát emelte ki.

Tervei között szerepel egy ifjúsági regény megírása is, amelyről részleteket is elárult az írónő. A hortobágyi Madárkórházban játszódó történetben állatbőrbe bújtatott emberi sorsokat jelenít meg. Az írás egyfajta terápia is, hiszen a készülő regény az írónő vallomása szerint a saját betegségének feldolgozása is. Úgy gondolja, hogy az írás által az emberek közelebb juthatnak önmaguk megismeréséhez. A Zöldtea Íróműhelyben az amerikai kreatív írás tanfolyamok módszertanát felhasználva írást tanít, ahol minden résztvevő kis segítséggel meg tud írni egy történetet.

Rendszeresen publikál tárcákat, amiket mindig valamilyen konkrét hétköznapi élménye ihlet. A forgatókönyvírást is kipróbálta, amit jó személyiségfejlesztőnek tart, hiszen nagy önmérsékletre inti a szerzőt.

Halász Margittal Gyula Ferencné és Balog Otília pedagógusok beszélgettek, Turzó Boglárka pedagógus énekével, Aranyiné Csalánosi Csilla pedagógus, valamint Sain Máté gimnáziumi tanuló felolvasásával színesítette a programot.

A rendezvény megvalósítását Szépírók Társasága és a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

Szémánné Veres Gabriella

 

Az eseményhez kapcsolódik Szántó Viktória 4. osztályos tanuló (Hunyadi Mátyás Tagiskola) története, amely Halász Margit könyvtári foglalkozásán készült:

Berettyóújfaluban

Berettyóújfaluban sok-sok minden történt már, de hogy régen mik történtek itt, azt sokan nem tudják.

Kezdjük először a Berettyó-folyóval. Mélysége manapság fél métertől 4 méterig tart, de valaha
100 m mély is volt. Romániából, a Királyhágóból ered a mi folyónk.

Mehetünk tovább a Nagy Sárréten! No, ezen a réten igen sok mocsár volt. Innen kapta a nevét is, de a folyók szabályozása óta már nem olyan mocsaras. Sok állat és növény is megél itt, például: pióca, kócsag, nyúlfarkfű, mocsári kosbor és sok más különlegesség.

Van egy történetem is ezzel kapcsolatban:
A mikor egy legény át akart menni a mocsáron, úgy, hogy nem volt rajta a talpalló, majdnem elsüllyedt, de szerencséjére egy arra bóklászó pákász megmentette. De most jut eszembe, hogy élnek itt betyárok is, akiket a nép nem annyira szeret, mivel ezek igazi gazfickók. Némelyik igazán híres. Például: Rózsa Sándor, Sobri Jóska és sok más gonosztevő.

Ez az, amit röviden elmesélhettem Berettyóújfaluról. De ha akartok még meséket, keressetek meg bátran, és írok még nektek mást is.

Szántó Viktória

A 88. ünnepi könyvhét berettyóújfalui vendége Halász Margit

A 88. ünnepi könyvhét alkalmából 2017. június 7-én Berettyóújfaluba látogat Halász Margit író.

Halász Margit 1964-ben született Vámospércsen. Magyartanár egy budapesti általános iskolában. Rendszeresen publikál irodalmi lapokban, novellái antológiákban jelennek meg. Filmforgatókönyveket is ír.

A rendezvény idején a szerző négy kötete is megvásárolható, melyet a helyszínen dedikál:

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatásával valósul meg.