Harminc év napsütés

Az Országos Könyvtári Napok 2017. évi Boldogságforrások témanapján Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író látogatott el olvasóihoz a Sinka István Városi Könyvtárba október 4-én, hogy bemutassa legújabb művét, a Harminc év napsütés c. kötetet.

Lackó Györgyné könyvtárvezető bevezetője után a 16 órától kezdődő rendezvényen félszázan figyeltek a fiatal író reflexióira, melyek Gyula Ferencné kérdéseire reagáltak. A jó humorú és igen közlékeny közszereplő hamar magához ragadta a szót és vallott az alkotás mikéntjéről, a kötetek születésének körülményeiről, a szegvári boldogságos és nehéz gyerekkorról, a vidékiség és a többgenerációs együttlét esendően szarkasztikus pillanatairól. Mesélt a felsőoktatásban töltött évek kalandjairól és arról a korán jelentkező költői, írói hajlamról, ami soha nem hagyta nyugodni, és végül a fővárosi forgatagba hajszolta nem mindennapi módon veszélyeztetve saját egzisztenciáját. Felolvasott egy részletet, amiből fény derül arra, honnan ered a mű címe.

A kérdésekből és az adott válaszokból kiderült, hogy számára fontos a generációk küzdelme és viszonya, ezen belül a beleszületett terekből való kiszabadulás ábrándja, álma és/vagy valósága, valamint a sorskönyvből való kilépés, a szabadságélmény átélése, az önmegvalósítás során szerzett sebek szerzése, a karaktereiben, akiket szerepeltet, az esendő figurák csalódásai és konfliktusai. A nagyszülők, szomszédok, rokonok történetmeséi, mítoszai, sztorijai sokszor álmodozások, óhajok, s gyakran hamis legendákon, pletykán alapulnak. Igen sokszor a fanyar humor eszköztárával és a cselekmények váratlan fordulataival mosolyra fakasztó író olvasóival is együttérez, amikor a kelet-, közép-európai „kisember” botladozásait figurázza. Az életrajzi elemeket is tartalmazó írások kritikái már egy korán érett és népszerű szépírót vesznek górcső alá. A moderátor kérdései, Nagy Zsigmond tanár úr felolvasott szemelvénye és Balog Otília tanárnő bónusz kérdései is megadták a hangulatát az összejövetelnek. A kortárs író a beszélgetést követően az olvasóteremben dedikált, közben tovább ismerkedett rajongóival és olvasóival.

A Grecsó-kötetek szép számmal kölcsönözhetők a könyvtárban.

nka

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

 

Horváth Lajos

Képek:

Reklámok

Könyvajánló

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját.A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

Hegyi Gyula: Gyilkosság a templomlépcsőn
Az áldozat egy női kórus tagja, aki a legjobbak egyike, mégis kilóg a sorból. Az ügyében nyomozó fiatal tiszt ugyancsak a legjobbak egyike, ám szintén titkolózni kénytelen. A gyilkos pedig… A lehetséges gyilkos éppúgy lehet egy férj, egy politikus, mint egy kórustag vagy alkalmi betörő – a bűnügyi történetben a mai magyar közélet jónéhány tipikus figurájával találkozhatunk.

Yuval Noah Harari: Homo Deus – A holnap rövid története
A Sapiens szerzőjétől. A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Kelemen János: Elszabadult számkurkászok
A “multi számkurkászok” – nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cégek – a rendszerváltás környékén telepedtek meg Magyarországon, elsősorban külföldi ügyfelek kiszolgálására. A “Vadkelet”-en elérhető gyors karrierlehetőség és nagy jövedelem a szerencsét próbálók széles skáláját vonzotta a vidékre. A gyökereiket kutatók, kalandot keresők, kíváncsiak és a tapasztalatszerzők mellett érkeztek olyanok is, akik a nyugati országoknál alacsonyabb szintűnek vélt elvárásokban és követelményekben látták karrierjük kulcsát. Ugyanebben reménykedett – nem is alaptalanul – jó néhány súlyos személyiségzavarral (pszichopátia, szociopátia stb.) terhelt, ideiglenesen vagy éppen véglegesen idetelepülő munkavállaló is. Ez utóbbiak hasonló belföldi “vegyértékű” társaikat megtalálva néha igen szélsőséges formációkat produkáltak. Egy ilyen különös alakulat történetét tartja kezében az olvasó.

Grecsó Krisztián: Megyek ​utánad
„Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?”

Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben.
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

Sebestyén Gyula: Gesta Hungarorum – A magyar hősmondák öt könyve
A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.