Sinka István emlékdélután

Szeptember 23-án húsz éve annak, hogy Berettyóújfaluban a könyvtár felvette a Sinka István nevet. Ebből az alkalomból, s a költő születésének 120. évfordulója alkalmából a Sinka István Városi Könyvtár 2017. szeptember 25-én a Sinka-emlékdélutánnal emlékezett meg a “fekete bojtárról”, amelyen Medvigy Endre irodalomkutató a költő életének eddig általunk nem ismert mozzanatait, információit osztotta meg velünk.

Sinka István, aki végtelenül mellőzött költő volt, keserves munka árán, későn érkezett az irodalomba. Annak ellenére, hogy négy elemit végzett, élete során széles műveltségre tett szert. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy temetésén nem hangozhat el beszéd. Veres Péter egyetlen mondattal búcsúzott el tőle: „Mi még találkozunk az emberek szívében”. Halála után emlékét szülőhelyén kívül az ország különböző pontjain: Budapesten, Gyulán, Vésztőn, Csömörön, Nagyrábén, Berettyóújfaluban lelkes közösség őrzi, ápolja. Sajnos a Kossuth-díjat 1990-ben, halála után néhány évvel kaphatta meg.

Sinka István elsősorban a balladák költője. A verseiben megjelenő népi hagyományok, az ősiség egyenrangúvá teszi Arany Jánossal. Dedikációi, melyekből rövidesen kötet jelenik meg, irodalmi igényűek. Nem volt előítéletes ember, antiszemita, ő a tapasztalatait írta le, a bérlő okozta társadalmi igazságtalansággal szállt szembe.

O. Szabó István Jászai-díjas színművész Sinka István verseinek, balladáinak, prózai írásának előadásával színesítette az előadást.

A nagyközönség ezen a napon láthatta először az évfordulók alkalmából készített, Sinka István életét, munkásságát, utóéletét bemutató állandó tablókiállításunkat, valamint a Bihari Múzeum vándorkiállítását.

nkaA rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma támogatásával valósult meg.

Lackó Györgyné
könyvtárvezető

Képek:

Reklámok

A 88. ünnepi könyvhét rendezvényei a könyvtárban

Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

Supka Géza, nagy műveltségű, ismert újságíró, író, történész, művelődéstörténész, polihisztor fogalmazta meg a könyvhetek célját, amelyet az idén 88. alkalommal rendeztek meg országszerte. A Sinka István Városi Könyvtár Halász Margit írónőt hívta meg Berettyóújfaluba, ahol a BSZC Arany János Gimnázium tanulóinak rendhagyó irodalomórát tartott, a Hunyadi Mátyás Tagiskola negyedikeseinek a fiókkönyvtárban mese- és mondaírást tanított, amit író-olvasó találkozó követett.

Bónácz János alpolgármester úr köszöntőjében kiemelte a város és a Berettyó Kulturális Központ intézményeinek nagy szerepét a bihari kulturális értékek közvetítésében. A kiállítások rendezése, kulturális programok szervezése, múzeumpedagógiai, könyvtárpedagógiai foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden korosztályhoz eljussanak kulturális értékeink. A Sinka István Városi Könyvtár minden évben csatlakozik az ünnepi könyvheti programokhoz, amikor író-olvasó találkozókat, irodalmi és könyvtári programokat szervez az érdeklődőknek.

Halász Margitot gyermekkora köti a sárréti vidékhez, ezek az élmények határozzák meg témaválasztását is. Az újlétai tanyavilág esti baráti beszélgetéseit a mindenre fogékony gyermek fantáziája mesékké alakította, amiket másnap kisszékre állva adott elő közönségének. Ezeket az élményeket tartja első írói megnyilatkozásainak az írónő.

Úgy érzi, írásainak az a feladata, hogy a szépirodalmon keresztül megmutassa a magyar táj szépségét, ezért regényei változatos helyszíneken játszódnak. A személyes élmények feldolgozásakor arra kell ügyelnie, hogy a szereplőkre ne lehessen ráismerni, mert rossz néven vehetik, ha esetleg negatív személyiségjegyekkel ruházza fel a történetben a valóságos személyeket.

A közvetlen hangvételű beszélgetésen kiderült, hogy egy-egy regény születését gondos előkészületek, gyűjtőmunka előzi meg, és mire végleges formát önt egy könyv, rengeteg változat előzi azt meg. Ezek közül az első változat elkészítése a legizgalmasabb, legszorongatóbb élmény, hiszen ott dolgozik benne a félelem, hogy esetleg nem tudja folytatni a történetet.

Gyakorló irodalomtanárként fontosnak tartja a fiatalok olvasóvá nevelését is, amiben a személyes ráhatás fontosságát emelte ki.

Tervei között szerepel egy ifjúsági regény megírása is, amelyről részleteket is elárult az írónő. A hortobágyi Madárkórházban játszódó történetben állatbőrbe bújtatott emberi sorsokat jelenít meg. Az írás egyfajta terápia is, hiszen a készülő regény az írónő vallomása szerint a saját betegségének feldolgozása is. Úgy gondolja, hogy az írás által az emberek közelebb juthatnak önmaguk megismeréséhez. A Zöldtea Íróműhelyben az amerikai kreatív írás tanfolyamok módszertanát felhasználva írást tanít, ahol minden résztvevő kis segítséggel meg tud írni egy történetet.

Rendszeresen publikál tárcákat, amiket mindig valamilyen konkrét hétköznapi élménye ihlet. A forgatókönyvírást is kipróbálta, amit jó személyiségfejlesztőnek tart, hiszen nagy önmérsékletre inti a szerzőt.

Halász Margittal Gyula Ferencné és Balog Otília pedagógusok beszélgettek, Turzó Boglárka pedagógus énekével, Aranyiné Csalánosi Csilla pedagógus, valamint Sain Máté gimnáziumi tanuló felolvasásával színesítette a programot.

A rendezvény megvalósítását Szépírók Társasága és a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

Szémánné Veres Gabriella

 

Az eseményhez kapcsolódik Szántó Viktória 4. osztályos tanuló (Hunyadi Mátyás Tagiskola) története, amely Halász Margit könyvtári foglalkozásán készült:

Berettyóújfaluban

Berettyóújfaluban sok-sok minden történt már, de hogy régen mik történtek itt, azt sokan nem tudják.

Kezdjük először a Berettyó-folyóval. Mélysége manapság fél métertől 4 méterig tart, de valaha
100 m mély is volt. Romániából, a Királyhágóból ered a mi folyónk.

Mehetünk tovább a Nagy Sárréten! No, ezen a réten igen sok mocsár volt. Innen kapta a nevét is, de a folyók szabályozása óta már nem olyan mocsaras. Sok állat és növény is megél itt, például: pióca, kócsag, nyúlfarkfű, mocsári kosbor és sok más különlegesség.

Van egy történetem is ezzel kapcsolatban:
A mikor egy legény át akart menni a mocsáron, úgy, hogy nem volt rajta a talpalló, majdnem elsüllyedt, de szerencséjére egy arra bóklászó pákász megmentette. De most jut eszembe, hogy élnek itt betyárok is, akiket a nép nem annyira szeret, mivel ezek igazi gazfickók. Némelyik igazán híres. Például: Rózsa Sándor, Sobri Jóska és sok más gonosztevő.

Ez az, amit röviden elmesélhettem Berettyóújfaluról. De ha akartok még meséket, keressetek meg bátran, és írok még nektek mást is.

Szántó Viktória

Honnan és hová?

„Költő az legyen, mi népe”- 200 éve született Arany János címmel tematikus programsorozatra sikeresen pályázott a Sinka István Városi Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiumánál.

E programsorozat keretében február 17-én a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Arany János Szakgimnáziumában Bihary Gábor, a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Intézetének PhD hallgatója tartott rendhagyó irodalomórát a végzős diákoknak. A téma az Arany-emlékév apropóján Arany János Honnan és hová?, valamint Petőfi Sándor Világosságot c. versének összehasonlító elemzése volt, melyet a szép számmal összegyűlt hallgatóság érdeklődéssel fogadott.

A két igen nehéz, filozofikus, örök emberi és végső sorskérdéseket feszegető vers módszertani bemutató elemzése közelítette hallgatóságát a kreatív elemzés elsajátításához, bevéséséhez is. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga szövegértés segédlete is utal a feladat fontosságára.

Az értelmezési szempontokat: a cím jelentését, a beszédhelyzetet, egyén és közösség viszonyát, az időszemléletet vette górcső alá az elemző. A Világosságot vers címében a fény konkrét és elvont jelentését emelte ki. Az ellentét és párhuzam, a természeti és az emberi is megnyilvánul a műben: „Sötét a bánya, de égnek benne mécsek. Sötét az éj, de égnek benne csillagok. Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs.” A beszédhelyzet: a „nyomoru ész” megszólítása mint önmegszólítás, a transzcendenshez való viszony, a lehatárolt ember- és világkép, a földi lét. Egyén és közösség szintjén individuális és közösségi létezés, mert a közösségért való cselekvés újra és újra megerősítéseket kíván. Végül az időszemléletről értekezett Gábor, összehasonlította a lineáris, keresztény és a ciklikus, antik szemléletet. Az előbbi a teremtéstől az Apokalipszisig tart, melyben az egyén és az emberiség útja hasonló. Az események egymásra épülnek, és a tetteknek következménye van. Az antik időszemlélet pedig a természet mintájára ciklikus. Az egyén tetteinek nincs történelemformáló ereje. Az örök körforgás és a forgandó szerencse irányít. Tehát itt még nincs teleológiai tételezés, kultúrtörténeti szemlélet.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

Horváth Lajos
könyvtáros