Mi a történelem? Ki csinálja? Mi a közünk a múlthoz? Miért fontos, hogy legyen emlékezetünk? Arany János mit gondol a múltról? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Gönczy Monika irodalomtörténész a Sinka István Városi Könyvtár rendezvényén a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott Arany János történeti balladáinak múltszemlélete c. előadásában.
Ezek a kérdések a XIX. század embereit is foglalkoztatták, s a nemzetállamok születésével sorra keletkeztek történeti írások. Arany János verses epikával jelentkezik. Nagyszalontán, Nagykőrösön, Pesten egyaránt születtek tollából történelmi balladák. Ezekben a bibliai időktől a Rákóczi szabadságharcig ívelő történelmi korszakok eseményei közül válogat Ráchel siralmától kezdve a Rákócziné c. balladáig. A szabadságharc bukása, a jó barát, Petőfi halála, a szabadságharcban betöltött szerepe, a bekövetkezett illúzióvesztés, értékválság miatt fordul a történelmi ballada műfajához, de hatással van rá a Kemény – Csengery kör is. Legtöbb balladáját Nagykőrösön írta.
Arany János nagyon olvasott ember volt, az olvasottakat elrejtette műveiben, melyekben ezáltal megújítja a műfajt, s melyek a mai napig élvezhetők, érthetők. Nem az esemény hiteles megjelenítése a fontos számára, hanem az, hogy hova tartunk, hogyan gondolkodunk az eseményekről, hogyan kell viselkednünk. Balladáiban az időtévesztést alkalmazza. Miért? A nép tudalma, a közös értés a fontos számára, nem az, hogy megtörtént-e az esemény. Az érdekli, milyen viszonyban van az idegen népek költészete a mienkkel, s hogyan alakul a modern civilizáció viszonya a kulturális emlékezethez.
A XIX. században bekövetkezik a történelmi balladák médiumváltása, amikor a festészet örökít meg történelmi eseményeket. Arany János balladáihoz is készültek illusztrációk.
A rendezvényen Gálné Nagy Irén olvasóköri tag előadásában Both bajnok özvegye c. Arany János-ballada hangzott el.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatásával valósult meg.
Lackó Györgyné
könyvtárvezető
Sinka István Városi Könyvtár 