Honnan és hová?

„Költő az legyen, mi népe”- 200 éve született Arany János címmel tematikus programsorozatra sikeresen pályázott a Sinka István Városi Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiumánál.

E programsorozat keretében február 17-én a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Arany János Szakgimnáziumában Bihary Gábor, a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Intézetének PhD hallgatója tartott rendhagyó irodalomórát a végzős diákoknak. A téma az Arany-emlékév apropóján Arany János Honnan és hová?, valamint Petőfi Sándor Világosságot c. versének összehasonlító elemzése volt, melyet a szép számmal összegyűlt hallgatóság érdeklődéssel fogadott.

A két igen nehéz, filozofikus, örök emberi és végső sorskérdéseket feszegető vers módszertani bemutató elemzése közelítette hallgatóságát a kreatív elemzés elsajátításához, bevéséséhez is. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga szövegértés segédlete is utal a feladat fontosságára.

Az értelmezési szempontokat: a cím jelentését, a beszédhelyzetet, egyén és közösség viszonyát, az időszemléletet vette górcső alá az elemző. A Világosságot vers címében a fény konkrét és elvont jelentését emelte ki. Az ellentét és párhuzam, a természeti és az emberi is megnyilvánul a műben: „Sötét a bánya, de égnek benne mécsek. Sötét az éj, de égnek benne csillagok. Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs.” A beszédhelyzet: a „nyomoru ész” megszólítása mint önmegszólítás, a transzcendenshez való viszony, a lehatárolt ember- és világkép, a földi lét. Egyén és közösség szintjén individuális és közösségi létezés, mert a közösségért való cselekvés újra és újra megerősítéseket kíván. Végül az időszemléletről értekezett Gábor, összehasonlította a lineáris, keresztény és a ciklikus, antik szemléletet. Az előbbi a teremtéstől az Apokalipszisig tart, melyben az egyén és az emberiség útja hasonló. Az események egymásra épülnek, és a tetteknek következménye van. Az antik időszemlélet pedig a természet mintájára ciklikus. Az egyén tetteinek nincs történelemformáló ereje. Az örök körforgás és a forgandó szerencse irányít. Tehát itt még nincs teleológiai tételezés, kultúrtörténeti szemlélet.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

Horváth Lajos
könyvtáros

Hullatja levelét az idő vén fája szavalóverseny eredményei

A Sinka István Városi Könyvtár Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából szavalóversenyt rendezett az általános iskola felső tagozatos tanulói és középiskolások részvételével.

2017. március 2-án délelőtt kilenc középiskolás, délután kilenc általános iskolás mondta el a szabadon választott Arany-verset. Nagyon örülünk, hogy felhívásunkra Nagyszalontáról, Arany szülővárosából az Arany János Elméleti Líceum középiskolásai, valamint a berettyóújfalui Brózik Dezső Tagintézmény és a Széchenyi Tagiskola diákjai szép számmal jelentkeztek.

A zsűri feladatait Korompainé Mocsnik Marianna, a Bihari Múzeum vezetője, a zsűri elnöke, Kapornai Andrásné, a József Attila Általános Iskola nyugalmazott pedagógusa, Lackó Györgyné, a Sinka István Városi Könyvtár vezetője, ill. Kissné Tóth Márta, a BSZC Eötvös József Szakgimnáziumának tanára látta el.

A következő eredmények születtek:

Középiskolások:

I. hely

Szegi Krisztián

Arany János Elméleti Líceum, Nagyszalonta

Felkészítő tanár: Sánta Elza Hajnalka

II. hely

Kiss Hédi

Arany János Elméleti Líceum, Nagyszalonta

Felkészítő tanár: Ilyés Krisztina

III. hely

Kovács Adél

BSZC Arany János Gimnáziuma, Berettyóújfalu

Felkészítő tanár: Balog Otília

Különdíj

Csengeri Szilvia

Arany János Elméleti Líceum, Nagyszalonta

Felkészítő tanár: Ilyés Krisztina

Sain Máté

BSZC Arany János Gimnáziuma, Berettyóújfalu

Felkészítő tanár: Katonáné Recsó Erna

Általános iskolások:

I. hely

Laska Melinda

Széchenyi István Tagiskola

Felkészítő tanár: Aranyiné Csalánosi Csilla

II. hely

Maczó Dorina

Hunyadi Mátyás Tagiskola

Felkészítő tanár: Kisikánné Sziklai Zita

III. hely

Nagy Sára

Széchenyi István Tagiskola

Felkészítő tanár: Aranyiné Csalánosi Csilla

Különdíj

Ballai Anna

Széchenyi István Tagiskola

Felkészítő tanár: Aranyiné Csalánosi Csilla

Gáti Panna

József Attila Általános Iskola

Felkészítő tanár: Cseke Szilvia

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatta.

A rendezvényről készült képeket megtalálják a könyvtár Facebook oldalán.

Arany János történeti balladáinak múltszemlélete

ajm

Mi a történelem? Ki csinálja? Mi a közünk a múlthoz? Miért fontos, hogy legyen emlékezetünk? Arany János mit gondol a múltról? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Gönczy Monika irodalomtörténész a Sinka István Városi Könyvtár rendezvényén a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott Arany János történeti balladáinak múltszemlélete c. előadásában.

Ezek a kérdések a XIX. század embereit is foglalkoztatták, s a nemzetállamok születésével sorra keletkeztek történeti írások. Arany János verses epikával jelentkezik. Nagyszalontán, Nagykőrösön, Pesten egyaránt születtek tollából történelmi balladák. Ezekben a bibliai időktől a Rákóczi szabadságharcig ívelő történelmi korszakok eseményei közül válogat Ráchel siralmától kezdve a Rákócziné c. balladáig. A szabadságharc bukása, a jó barát, Petőfi halála, a szabadságharcban betöltött szerepe, a bekövetkezett illúzióvesztés, értékválság miatt fordul a történelmi ballada műfajához, de hatással van rá a Kemény – Csengery kör is. Legtöbb balladáját Nagykőrösön írta.

img_3505  z-2 t-2 a-3 t-3

Arany János nagyon olvasott ember volt, az olvasottakat elrejtette műveiben, melyekben ezáltal megújítja a műfajt, s melyek a mai napig élvezhetők, érthetők. Nem az esemény hiteles megjelenítése a fontos számára, hanem az, hogy hova tartunk, hogyan gondolkodunk az eseményekről, hogyan kell viselkednünk. Balladáiban az időtévesztést alkalmazza. Miért? A nép tudalma, a közös értés a fontos számára, nem az, hogy megtörtént-e az esemény. Az érdekli, milyen viszonyban van az idegen népek költészete a mienkkel, s hogyan alakul a modern civilizáció viszonya a kulturális emlékezethez.

A XIX. században bekövetkezik a történelmi balladák médiumváltása, amikor a festészet örökít meg történelmi eseményeket. Arany János balladáihoz is készültek illusztrációk.

A rendezvényen Gálné Nagy Irén olvasóköri tag előadásában Both bajnok özvegye c. Arany János-ballada hangzott el.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatásával valósult meg.

nkaLackó Györgyné
könyvtárvezető

Sinka – Arany – Ady emléktúra

A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Arany János Gimnáziumának tanulói és két pedagógusa, a Bihari Barangolók, valamint a Nadányi Zoltán Olvasókör tagjai a Sinka István Városi Könyvtár dolgozóival Sinka – Arany – Ady emléktúrára indultak 2016. szeptember 22-én.

A gimnázium előtti parkban levő Arany János-szobornál Lackó Györgyné könyvtárvezető ismertette a programot és a kirándulás célját, támogatóját. Szémánné Veres Gabriella bemutatta a szobor történetét, felhívta a figyelmünket a nagyszalontai szoborral való hasonlóságára és különbözőségére.

dsc_3111 dsc_3108 dsc_3113 dsc_3112

A buszon Dr. Krajczárné Sándor Mária muzeológus által összeállított ötletes kvíz segítségével áttekintést kaptunk Nagyvárad történetéről, nevezetességeiről, irodalmáról. A helyes válaszért jutalom is járt: egy szem karamella vagy cukorka.

Nagyváradon az eklektikus stílusú Ady Endre Emlékmúzeum épületében – ahol a háború előtt a „Müllerei” néven ismert cukrászda működött, s a költő is gyakran vendégeskedett – Imre Zoltán, a múzeum igazgatója érdekesen idézte fel Ady nagyváradi éveit, munkásságát, bohém éjszakai életét, Lédával való kapcsolatát.

A szerkesztőségi szoba íróasztalánál magunk előtt láttuk Adyt, ahol írja nagy botrányt kavaró cikkeit. A tárgyak, a bútorzat a régi kávéházak hangulatát idézte.

A vitrinekben bemutatott anyagot negyedévente cserélik, hisz a múzeum Adyra vonatkozó irodalmi anyaga és emlékeinek gyűjteménye igen gazdag. Most kéziratokat, rajzokat, illusztrációkat, fényképeket, különböző tárgyakat láthattunk. A sétálóutcán Kecse Gabriella, a Szacsvay Imre Általános Iskola aligazgatója, a nagyváradi Tanoda Egyesület elnöke kalauzolt bennünket számos érdekességet mesélve az épületek történetéről.

img_20160922_120642img_20160922_113503img_20160922_113425img_20160922_120853

Nagyszalontán a református templomot körülvevő hatalmas szoborparkban megkoszorúztuk Arany János és Sinka István szobrát. Előtte a „Rásüt az esthajnal” és a „Hazai tájak: bocsánat!” c. verseket olvastuk fel közösen.

img_20160922_135522 img_20160922_134500 img_20160922_134527 img_20160922_135505

Az Arany János Emlékmúzeum igazgatója, Darvasi Zoltán a törökdúlás után ide telepített hajdúk védelmi célokat szolgáló ún. „Csonkatornyában” interaktív, újszerű tárlatvezetéssel mutatta be a nagy költő életét, munkásságát illusztráló kiállítást. Ezután elsétáltunk Zilahy, Sinka szülői házához, majd az Arany János szülőháza helyén épített tájházhoz.

img_20160922_142507 img_20160922_142512 img_20160922_143130 img_20160922_152809

A kirándulás utolsó állomása Geszt volt, ahol Arany János a „Domokos napra” c. versét írta, s ahol öt hónapon át Tisza Domokos házitanítója volt. A világosi fegyverletétel után kapott itt állást, otthont, kenyeret, megbecsülést és szeretetet. Minderről a parkban álló nádfedelű kis ház is tanúskodik, ahol az Arany János Emlékház őrzi a nagy költő emlékét. Geszt a Tiszák ősi fészke, ami két miniszterelnököt is adott az országnak, Tisza Kálmánt és fiát, Tisza Istvánt.

A kastély jelenleg az Arany János Általános Iskolának ad helyet. Örömmel újságolta az intézmény vezetője, hogy az épület állami tulajdonba került, így van remény, hogy hamarosan felújítják.

img_2668 img_2671 img_2676 img_2682

Köszönjük a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma támogatását és a könyvtár dolgozóinak alapos előkészítő és szerető munkáját, figyelmességét.

 

nkaKadáné Papp Ilona
olvasóköri tag