NÉKOSZ ’46 – A népi kollégiumok


20160420_142106nkaA népi kollégiumok létrehozásáról 1946. július 16-án született döntés. Ebben az évben Berettyóújfaluban is megalakult a népi kollégium, ami Arany János nevét vette fel. Ebből az alkalomból szervezett emlékülést, minikonferenciát a Sinka István Városi Könyvtár 2016. április 20-án „A népi kollégiumi mozgalom és nyomai Biharban” címmel.

Jankovich Ferenc költő 1946-ban a Sej, fekete hattyú c. moldvai csángó népdalt átdolgozta mozgalmi dallá, ami Sej, a mi lobogónkat címmel vált ismertté. A rendezvény kezdetén mindkét dal elhangzott a Széchenyi Tagiskola harmadik osztályos tanulói és a 3. sz. Iskola egykori tanulója, Veres Gabriella tolmácsolásában. Kolozsvári István kulturális menedzser bevezető gondolatait követően három előadás hangzott el, melynek előadói, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közpolitikai és Alkalmazott Szociológiai Tanszékének tanárai és N. Szabó József professzor áttekintették a népi kollégiumi mozgalom létrejöttét, történetét és legendáját. Az ülést Pintér Zsolt politológus vezette le.

Dr. N. Szabó József új paradigma szerint, plurálisan közelítette meg a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) megalakulásának körülményeit. Jelezte, hogy létrehozásának gondolata a Győrfi Kollégiumból indult, ahol kimondták: elitváltásra és új értelmiségre van szükség. Így 1945 után a „népi demokrácia” saját értelmiségének megteremtése volt a cél a paraszt származású fiatalok nevelését szolgáló művelődéspolitikával.

Dr. Pénzes Ferenc arra kereste a választ, hogyan lehetett a paraszt fiatalokat nevelni a „valóság pedagógiája” segítségével. A fennmaradt dokumentumok szerint nem voltak kidolgozott nevelési módszerek, a próba – szerencse módszerét követték és adaptálták, illetve kipróbálták a korabeli felnőttnevelési módszereket. A progresszív osztályérzés, a forradalmi öntudat, a nemzeti felelősségérzet alkotta azt az eszményképet, mely szerint a közösségi társadalom létrehozható nemzeti alapon a szellemi mozgalom iránymutatásai szerint. Az egyén nevelését természetesen csak társas környezetben tudták elképzelni. A bentlakásos iskolákban közösségi önkormányzat, „szobaszövetkezet” szabályozta a népi kollégisták életét, akik abban az illúzióban éltek, hogy ők történelemcsinálók, élcsapat, akik többletinformációkkal rendelkeznek.

Dr. Tóth-Matolcsi László a NÉKOSZ utóéletét mutatta be. A népi kollégiumok feloszlatásához vezetett, hogy kevés volt a korabeli és vészjóslóan formálódó ideológia szerint a munkás származású mozgalmi káder, nem tagozódott be a munkás-paraszt hatalomra hivatkozó és későbbi állampárt életébe, a párt ifjúsági szervezetével szemben pedig különutas politikát folytattak. A Rajk-per után a szervezet „mecénás” nélkül maradt és magával rántotta a NÉKOSZ-t is, amely egyaránt újszerű mozgalom volt Magyarországon és a későbbi keleti tömbben is. Sorsa speciális magyar történet: nagy fellángolás után gyors elhamvadás, tagjai bűnbakok lettek.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma támogatásával valósult meg.

A rendezvényen készült képek megtekinthetőek a következő fotóalbumban: NÉKOSZ ’46 konferencia képei

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s